Kiskoromtól kezdve érdekelt, hogy van-e valami a kézzel fogható világ mögött. Az a kristálytiszta gyermeki logika, ami akkor még a sajátom volt, azt mondta ,hogy nem lehet csak ennyi, nem tudta bele törődni.
Átrágtam magam sok-sok könyvön, előadáson, voltam kimondott ezoterikus társaságban, jártam agykontrollon, wicca fesztiválon, buddhista központban, egyházakban, és a legtöbbször rettenetesen felbosszantottam magam. Hál'istennek sosem voltam fanatizálható, nem tudták elérni ,hogy lemondjak a kritikus gondolkodásról. Rengetegszer rávilágítottam arra, hogy szemfényvesztés zajlik, aminek a vége mindig az lett a vége, hogy megkértek többször ne menjek.
Általános alsóban keresztény osztályba jártam, hittan órákkal és kötelező templomba járással próbáltak kereszténynek nevelni, de ott is folyton keresztkérdésekkel zaklattam a papokat. Nem is mindig tudtak válaszolni.
Már most szeretném leszögezni, hogy mélységesen hiszek Istenben (vagy legyen akármi a neve.). Épp ezért nem tűrhetem tovább, hogy ilyen eltorzult irományokkal, ideákkal gyalázzák az ami kedves a szívemnek.
A legutóbbi könyv elolvasása indított arra, hogy elkezdjem ezt a blogot, mert kikívánkozik belőlem.
Nem szeretnék senkit megbántani, de az önámítás felesleges kerülő utakhoz vezet...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.