Ez a mondat amit minden kezdő ezosnak a szájába kéne rágni. Ha ezt végre elhinnék nem lenne szükség, hogy idióta neveket adjanak maguknak, vagy előző életekben kutakodjanak valamiféle önigazolás után. Mennyivel jobb lenne, ha nem kéne azon  erőlködjenek, hogy valami kapcsoltatot találjanak egyiptom-atlantisz-druida vonalon, és szajkózzák, hogy én egy pap-papnő reinkarnációja vagyok. Nem is értem ezt a divatot, ha feltételezik, hogy a fejlődés lineáris, akkor máris bukik az elmélet, hogy egy tiszta életután Kiss Terézként éljenek a Földön, zsíros hajjal, és hájjal egyenesen a 13.kerből. Nekem személyesen rossz szájízem lenne, ha ilyen fényes karrier után, ennyit kapnék, persze ha jó lennék önámításban, mondhatnám ,hogy most a szerény életet gyakorlom. Nekem is mondtak ezt-azt az előző életből, volt benne királynő meg javasasszony, de nem vettem túl komolyan, mert az alany erősen bódult állapotban volt. A kedvencem viszont az amikor azt találták mondani, hogy tulajdonképpen egy apáca zabigyereke voltam, egy férfiak uralta korban, és annyira nehezen viseltem el az életemet, hogy felkötöttem magam. Erre csak felnevetni tudtam, és azt mondtam ,hogy akkor már félsiker hogy most már 8 évvel túléltem magamat, és nem szándékozom újra fellógatni magam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.